Hamis a kórházi adósságkép

(forrás: vg.hu)

A szakember a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, a miskolci súlyponti kórház főigazgatója. Ez utóbbi pozíciójából származó tapasztalatai alapján állítja: intézményének a jövő hónaptól már lesznek kifizetetlen számlái, de sok kórháznak már májusban földuzzadt az adósságállománya. Ha év végéig nem pumpálnak legalább negyvenmilliárdot a rendszerbe - ez a kórházak egyhavi működési költségének felel meg -, az egy évvel korábbihoz hasonlóan százmilliárdos tartozást könyvelhetnek el az intézmények. A szövetség 18 pontos javaslatot tett a kormányzat asztalára, amelyben forrásteremtési lehetőségként például az egészségtelen termékekre kivetett „adóból” közel ekkora összeget vonnának be az ágazatba - számolt be a vg.hu.

Ha a bevételek nem nőnek, nem tudni, honnan lesz többletforrás, hiszen az új kormány tartja magát az előző által meghatározott, évi 3,8 százalékos államháztartási hiánycélhoz. A választások előtt ugyan elhangzottak az ezt túllépő vélemények is, s hogy az így nyert pénzből jut az egészségügynek, de úgy tűnik, a terv kútba esett. Pedig a forrásbővítést indokolná, hogy a GDP-ből csupán 4,9-5 százalék jut egészségügyi közkiadásokra. Ez egy-két százalékkal kevesebb a visegrádi országok átlagánál, 250–500 milliárd forinttal vagyunk lemaradva tőlük - mondta korábban Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Ám Szócska Miklós egészségügyi államtitkár némileg lehűtötte a várakozásokat, hiszen úgy fogalmazott: a gazdasági keretek határozzák meg a forrásteremtés lehetőségét, de a kórházak helyzetének rendezése prioritás. Egyébként ha lesz konszolidáció az egészségügyben, akkor azt feltételekkel, a különböző alágazatokkal arányosan teszik meg. Azt kérte a szektor szakmai szervezeteitől: készítsenek valós állapotfelmérést a kórházak adósságállományáról, ugyanis becsült adatokra nem hivatkozhat, ha érvelnie kell az ágazat mellett.

Most készülnek a félévi zárások a gyógyító intézményekben, amelyekből pontos adatok nyerhetők, kiderülhet, mekkora a tényleges adósság - mondta Velkey György, a Magyar Kórházszövetség leendő elnöke. Bár tényként kezelhető, hogy a biztosítótól januárban kapott 13. havi kórházi működési apanázs csak a tavalyi adósság rendezésére volt elég, őszre újra felhalmozódik a tartozásállomány. Sok esetben 120-150 napos fizetési határidőre állítják ki a számlát a beszállítók - avat be a zsonglőrködés titkaiba Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke. Ám az ilyen határidővel kiállított számla összege adósságnak számít - teszi hozzá. Pedig az Európai Unió 30 napban szabná meg a fizetések határidejét, bár Magyarország ennek a duplája érdekében kér deregulációt. De még ez sem közelíti meg a hazai egészségügyi valóságot. Ő is tűrhetetlennek tartja, hogy a kórházak vagy egyáltalán nem szolgáltatnak, vagy használhatatlan adatokat adnak egy-egy felmérés során. A minisztériumi átadás-átvételkor például az derült ki, hogy a 165 intézményből csupán 125, összesen 22 milliárd forint lejárt szállítói tartozást jelentett, a többiek nem válaszoltak.

De kétséges a bevallott összeg is. Az EGVE és a MKSZ kötelezővé tenné a gyakori és abszolút számokkal készülő monitorozást, félévente pedig a részletes elemzéseket. Valamennyi intézmény érdeke ugyanis, hogy valóságos kép készüljön a kórházak gazdálkodásáról, ugyanis ennek alapján dönthet sorsukról a kormány - vet számot Velkey György. Úgy látja, hogy a struktúra átalakítása és a humánerőforrás-válság megoldása hoszszabb távú feladat, de a sok feszültséggel terhelt ellátórendszert addig is működtetni kell. Sürgősen felül kell vizsgálni az országos intézetek, az egyetemi klinikák és a nagyobb súlyponti kórházak teljesítményvolumen-korlátját is - egészíti ki az elmondottakat Ari Lajos. Nekik ugyanis el kell látni a hozzájuk utalt súlyos betegeket akkor is, ha kifogyott az engedélyezett tvk, így számukra biztos az adósságtermelés - írta a hírportál.

(vg.hu)